Túl a retrográdon – könyvrészlet

„Amikor retrográd egy bolygó, annyi rossz zúdul a nyakamba, hogy már előre félek.” – hallom sokszor.

De miért stresszes általában ez az időszak?

A retrográd időszakban nem lehet egérutat nyerni, még ha szeretnénk is. Persze lehet trükközni, de hosszú távon nem éri meg, mert újra ugyanabban a csomópontban fogjuk találni magunkat. Ez olyan, mint amikor ülünk a dugóban, nem tudunk haladni, és miközben várunk, jönnek fel az érzések az adott helyzettel kapcsolatban. Normál eseteben türelmesen vársz, míg ismét haladni tudsz, lehet, hogy közben felhív egy régi barátod, vagy ott megy el előtted, lehet, hogy egy tárgyalásra siettél, ahova most nem érsz oda időben, elmondod, hogy nagyon sajnálod, ez történt és kérsz másik időpontot.

Másik eset, amikor frusztrál, hogy te pont abban a sávban állsz, amelyik nem halad, mindenki más igen. (Csak halkan jegyzem meg, az, akinek a születési képletében van retrográd bolygó, az egész életében ezt érzi.) Vért izzadva furakodsz és sávot váltasz, de mire beerőszakoltad magad, az a sáv áll be, és a tied elindul. Lehet még fokozni,  jön egy koccanás. Az akadályoztatás csak a lassítást segíti, mert képletesen, az útszűkület, az útépítés, ami miatt most le kell lassítani, szólhat arról, hogy minőségileg a helyén egy jobb út lesz, de előtte fel kell szedni az régi útburkolatot. Ezt nem lehet megspórolni, igaz, be lehet foldozni meg új réteget ráborítani, de nem lesz tartós, újra elő fognak jönni a hibák.

A retrográd időszakban előjönnek a hibák. Szembe kell nézni saját magunkkal, a helyzetünkkel, mindazzal, amire eddig nem volt rálátásunk. Automatikusan nem jön a rálátás, mert elfojtások formájában, frusztráció érzésben van jelen, amit lehet, hogy egy külső esemény piszkál meg hasonlóan a fenti példában, vagy például felmondanak a munkahelyemen, újra jelentkezik egy ex, vagy megbetegszünk. Aki menekülni próbál, azt „visszarántják” az események. Én erre azt szoktam mondani, hogy csupán a realitásban tartanak.

Az ilyenkor jelentkező stresszt általában az okozza, hogy valamilyen megrekedt helyzetbe kerültünk, amiről nem akarunk tudomást venni, és előrébb akarunk tartani, mint ahol vagyunk. A saját oldalunkat nem látjuk tisztán, van valami ellentmondás a viselkedésünkben. Valaminek a látszatát éljük.

Haladás helyett kapcsolódás

„A hiba a másik készülékében van…”

Mi történik akkor, amikor valaki a retrográd Mars ideje alatt dönti el, hogy felregisztrál egy társkereső oldalra, „elindul társat keresni”?  Úgy érzi szíve nyitva, és elkezdi intenzíven keresni az emberek társaságát, megy minden hova, mint a mérgezett egér, hogy rátaláljon a fehér lovagra. Aztán eközben sorra zúdulnak a nyakába a kellemetlenségek, mint bakaficam, ízületi gyulladás, lemondott találkozók, ígéretesnek induló, majd csalódás, visszatér az ex fantomja, stb., egyszóval nem kielégítő. Minél inkább erőlteti, annál nagyobbra nő a frusztráció. Végkövetkeztetés: nincs ezen a földön egy normális ember sem vagy még rosszabb: senkinek sem kellek!

Amire tanítani akar a retrográd, hogy ne haladni akarj, hanem megtanulni kapcsolódni őszintén az érzéseidhez és a mélyről jövő vágyaidhoz. Engedj nekik szabad utat, hogy ne kelljen tagadni. Még ha nem is annyira imponáló az eredmény, amire jutsz.  Lehet, csak a hiúságodat akartad legyezgetni vagy kitölteni az ürességet. Mindegy. Itt nem állunk még készen egy új kapcsolatra, ellenben lenne mit feldolgozni a múltból. A figyelmet át kell helyezni: nem egy új párkapcsolatra kellene most összpontosítani, – amitől titkon lehet várnám, hogy attól megoldódjanak a problémáim. Meglehet, hogy a karrieremben és a céljaimban se látom, hogy merre van az előre, vagy nem veszem komolyan az egészségügyi problémáimat? Szóval a kérdés, amit feltehetsz ilyenkor magadnak: Mi az amit elnyomtál, és ami felett most mindenáron felülkerekedni akarsz? Mihez nem akarsz (vissza)kapcsolódni? Mi az, amit nem tettél meg, mi az amit nem mondtál ki – talán még magadnak se, hol nem képviselted őszintén magad, mert féltél a veszteségtől vagy attól, hogy a másik mit fog gondolni.  Ami belülről jön, azzal kell kapcsolódni, hogy ami majd jön új kapcsolat, abba ezt az őszinte részedet bele tudd tenni. Hány olyan kincset ott hagyunk, lemondunk róla egy helyzetben, csak azért mert az nem ideális. Bele se megyünk. Pedig kapcsolódni itt a nem ideálissal jelenti az előre haladást.

A haladás útján – avagy mi van retrográd után

Elfogadod, hogy a nem ideálissal (ami benned is ott van) együtt lehet haladni… felismered, mi volt az a melyről jövő vágy, vagy sóvárgás, ami az ambivalens érzéseket hozta… fokozatosan megtanulod kezelni ezt…. és ahogy eldöntötted, melyik irányt választod… leszel egyre bölcsebb és önazonos.

Sikeres irányváltást kívánok! A Mars két hónap után ismét előre indul augusztus 28-án.

 

Ez a cikk egy részlet a készülő könyvemből. Az oldalon közzétett információk a szerző szellemi tulajdonát képezik, a tartalom eredeti formában, forrásmegjelöléssel megosztható. Minden jog fenntartva, az egész vagy a részeinek reprodukálására is.

Kezdő tanfolyam indul 2018. október 2-től. Részletek itt…